Warning! Sok kép és gif. Leszívja a mobilneted.

-General Hux! A Köztársasági erők az Endor bolygó holdja körül gyülekeznek, és támadó alakzatba álltak fel velünk szemben!

-Támadó alakzatba?! Nem tudhatnak a rajtaütésünkről! A Legfőbb Vezér maga jelölte ki ezt az ütközetet, hogy itt vegyünk elégtételt a képmutató kutyákon! Lépjenek ki a hajók a hipertérből, majd kezdjék el a leszállást!

Roark Garnet feszülten figyelte a műszereit a HWK-290-esében. Az Első Rend hajói fejlettebb felszereléssel rendelkeztek, főleg hiperűr kommszkennerek okoztak fejtörést, mely segítségével rajtaüthettek a Lázadás erőin. Ugyanakkor egy dezertőr olyan adatokat osztott meg velük, mely segítségével előre lehetett számítani az Első Rend hajóinak kilépési pontjára.

-Zöld Osztag, rakéta sortűz a parancsomra. Három, kettő, egy, most!

A begyakorolt akciónak hála egy komplett felhő szállt ki a rakétákból, hogy a TIE/Special Forces hajókat fogadja.

A másik oldal (Tibi hangulatkeltő írása)

Roark Garnet hátán végigfutott a hideg, megdermedt egy pillanatra, még az annyira gyűlölt jelkép, a szétlőtt Második Halálcsillag maradványait sem látta hirtelen, pedig teljesen betöltötték HWK űrhajója megerősített ablakait. Azt tanították neki, hogy ha elmélyed a tudatában, megtapasztalhatja a jövő bizonyos árnyait, lehetőségeit és veszélyeit, de most ez más volt: az áldozatára váratlanul lecsapó sötétséget érzett, rengeteg embert, akik csupa gonoszságból és számításból előbukkannak a horizonton, hogy bosszúszomjasan lecsapjanak... Rácsapott a komm-gombjára, és beleordította, olyan feleslegesen hangosan, ahogyan csak tudta:

- Riadóóó!

A különítmény pilótái nem igazán számítottak még erre, pedig harcolni jöttek, csak nem ilyen hamar... egy dezertőrtől információkat kaptak, hogy egy Első Rendi különítmény titokzatos célból a Halálcsillag elhagyatott romjait fogja átkutatni... valamiért amit Vader nagyúr hagyott hátra? Vagy talán maga a Császár, mikor még hatalma fénypontján volt? Vagy valaki más gondolt a jövőjére, mikor még a birodalmi hierarchia csúcsai felé lépkedett?

Erről nem volt információjuk, csak az Első Rendi expedició esélyeiről, ami miatt összeszedtek a lázadók minden, máshol nélkülözhető pilótát: a háború nagy öregjeit, Horton Salm-et és Dutch Vander-t, meg persze Ethan-t, akitől mindig is igyekeztek az aktuális parancsnokai megszabadulni, így persze ő volt az első, aki átküldtek erre a portyára - benne a volt a dologban, hogy egy téves, esetleg szándékosan félrevezető hírszerzési információ miatt fognak napokat rostokolni itt az Endor körül, nem történik semmi, majd visszavezénylik őket a forróbb frontvonalak, veszélyeztetettebb csillagrendszerek védelmére. De most nem így történt.

A "Riadó!" ez egész csapatot váratlanul érte, pedig mindannyian a gépeikben töltötték az idejüket, várakozva, kis területen szétszóródva, de kikapcsolt hajtóművekkel sodródva, mint egy raj meteor - a pilóták addig megpróbálták a lehető leghasznosabban tölteni idejüket a kis pilótafülkékben: aludni.

Furcsa riadó volt, mert ellenség senkinek nem tűnt fel a kijelzőjén. Roark sem tudott még semmi pontosat, de érezte a fenyegetés irányát: utasításokat adott a különítmény tagjainak: pozíciókat rendelt a hajókhoz, és erélyesen próbálta meggyőzni a pilótákat, hogy nem csak a szellemeivel viaskodik... amikor az Első Rend különítménye előugrott a hipertérből: pontos alakzatban, de jóval közelebb, mint ahogy Roark gondolta volna!

A különítmény az Első Rend legújabb gépeiből állt, hihetetlen pontosságú hiperűr-ugrást mutattak be: elképesztő volt látni, hogy a Birodalom egykoron szétzilált hadigépezete még mindig a szervezettség és technológiai tudás élvonalát produkálta... A vadi új TIE/sf-eken megcsillant a rendszer napjának a fénye, mögöttük egy átalakított TIE Bomber-t jeleztek a műszerek: talán ő volt pontos rajtaütés levezénylője... de nem, mögöttük feltűnt a legújabb Upsilon osztályú sikló, kecsesen és vészjóslóan feketén... Nem volt több idő végiggondolni bármiféle haditervet:

- Zöld Osztag, rakéta sortűz a parancsomra. Három, kettő, egy, most!

Felkészülés

Kezdetét vette a Team EPIC bajnokság, az egyik kedvenc X-Wing-es eseményem. Bendzsink tett ígéretem szerint idén birodalmi színekben indultunk, majd kis tervezgetés után előállt egy Első Rend listával. Az volt az alku, ha megverem a felkészülésen, akkor mehetünk mégis lázadókkal. Vassalon 3 óra alatt lejátszottunk két darab 400-400 pontos összecsapást és súlyos vereséget szenvedtek a T-70-eseim. Gyönyörűen muzsikált Bendzsi serege, így nagyon kevés változtatást javasolva azzal neveztünk a versenyre.

Egyedül, amitől féltünk, egy Roark Garnet-es, PS 12-ön lövő Alpha Strike lista:

Han shot first

Han shot first néven nevezett a Tibi-Balázs duo. Mivel én kezeltem a nevezéseket, láttam előre a listájukat így átküldtem nekik a sajátunkat is, hogy egyenlő esélyekkel induljunk. Egyébként nincs is Han-juk, csak először lőnek.

Ricsi, vágj hülye fejet! Oké, jó lesz!

A kék víz nem az enyém. Bele se mernék inni. Ki tudja, mi van benne. Pfúj. Én az egészséges energiaitalra esküszöm, ha X-Wing-ezni kell.

A felhelyezés után. 

Jól látszik az el nem használt token halmunk. De van róla közelebbi képünk is. A képen nekünk balra, legszélső A-Wing-et jobban gyűlölöm, mint Anakin Szájwókment.

Az el nem költött és elvesztett tokenhalmunk... Másoknak egy egész meccsen nincsen ennyi tokenjük.

To the Batmobile!

Röviden, egy nagyon szoros meccsen kikaptunk. A legvégén még volt egy kis fluktuáció a valószínűségi mezőben, így a különbség kicsit nagyobb lett, mint aminek mi éreztük. Még a végső körbe is úgy vágtunk bele, van esélyünk nyerni, ha eggyel több hajót lövünk le, mint vesztünk. Sajnos nem lőttünk le senki se, csak vesztettünk.

A meccsen az MVP határozottan az egyes rajtszámú A-szárnyú volt, akit nem bírtunk megölni az első körben, és eszméletlen károkat okozott később blokkolásokkal.

Dormitz úgy döntött, elmenekíti Hux-ot, és majd a következő csatára hoz erősítést.

2 körrel a vége előtt még nagyon számolgatott mindkét oldal. Végül nem sikerült összehoznunk a trükköt, hogy eggyel több hajót lőjünk le, mint vesztünk.

A meccs MVP-je: Az 1-es számú A-Wing!

Pár lövéssel később.

Most kicsit szűkszavú a report, mert a listák még nem publikusak. Majd a többiről többet írunk. Vagy hát, én írok. De továbbra is bárkinek a beszámolóját szívesen közzé teszem.

-A Legfőbb Vezér elégedetlen lesz velünk, tábornok, ha ezt megtudja.

-Ha megtudja, hadnagy. HA megtudja.

Dormitz zavartan ült a pilótafülkében, és a konzolok villódzó, vörös fényében kirajzolódó ördögi vigyort nézte Hux arcán.

-Mégis, hogyan akarja eltitkolni Snoke Vezér elől az igazat? A flotta nagyja elveszett!

-Hadnagy, ismeri ön az első Halálcsillag elpusztulását követő eseményeket a rendszerben? 

-A... a.. úgy érti, hogy...? 

-Igen, még a Birodalom, hogy kiküszöbölje a csorbát, megfigyeli állomást épített a Jedi templom mélyén. Pár éve találtuk meg a támaszpontot. Ott találkozunk a tartalékkal. A Legfőbb Vezért a mérhetetlen bölcsességében csak az érdekli, hogy mi kerüljünk ki győztesen a konfliktusból. Nem kell elterelnünk a figyelmét holmi... szerencsétlen események ecsetelésével. 

Dormitz jobbnak látta nem feleselni Hux-nak, és hideg verejték verte ki a homlokát, miközben betáplálta a koordinátákat a számítógépre.

A Yavin 4-re.

Folytatás (2. rész, 3. rész)

 Vörös Ötös, készenlétben!